Attól még, hogy a munkaidő után elhagyjuk az irodát, agyban tovább dolgozunk – Ez pedig káros

Ha valaki elhivatott a munkája iránt, az jó dolog. Az viszont már káros, ha annyira fanatikussá válunk, hogy otthon sem vagyunk képesek mást csinálni, csak a munkával foglalkozni. Erre mondják: nem tudják letenni a munkát. Tényleg van ilyen, hogy valaki képtelen mással foglalkozni?

Sajnos igen. És nem azért, mert nem szeretné, hanem mert valószínűleg nem tudja, mit kell tennie, hogy képes legyen elengedni a munkát. Agyban is!

Na, mi most ehhez mutatunk pár hasznos tippet.

De kezdjük mindezt egy elég beszédes adattal: manapság az alkalmazottak 45 százaléka munkaidőn túl is dolgozik, illetve további 49 százalék válaszol az e-mailekre akkor is, ha már elhagyta a munkahelyét.

Ehhez nagyon nincs mit hozzáfűzni.

Legfeljebb annyit: nagyon jól látszik, attól még, hogy elhagyjuk az irodát, agyban dolgozunk, így gyakorlatilag a munkát csak kevesen fejezik be délután négykor. Aminek nagyon komoly egészségügyi hatásai vannak. Aki nem képes letenni a munkát, sokkal hamarabb kimerül, és rendkívül könnyen kiég. Ami pedig még aggasztóbb, hogy a tanulmányok szerint akik munkamániások, az átlagnál sokkal hamarabb halnak meg. Többnyire szívkoszorúér-betegség vagy stroke következtében.

Sokan minderre csak legyintenek és azt mondják, hogy a munka utáni “agyban dolgozás” nem lehet káros. Hiszen ilyenkor csak jár az agyunk.

Sajnos ez téves gondolat. A felmérések szerint a munka utáni agyalás is rendkívül káros.

kal-visuals-685433-unsplash

Az Applied Psychology Journal of Applied Psychology egyik tanulmánya szerint legalábbis a stressz-szint megemelkedéséhez nem kell az irodában ülni. Akkor is tudunk feszültek lenni, ha csak agyban foglalkozunk a munkahelyi feladatokkal. Ez pedig káros.

Most, hogy tudjuk, mit okoz a munkaidőn túli agyalás, itt az ideje a munka elengedésének a taktikájával is foglalkozni.

Sajnos mivel erre nem létezik titkos kapcsoló, nincs más választás, mint a tudatos megközelítése a dolognak. Sokat segíthet például, ha a munkaidő után megmaradt energiát valami másba fektetjük. Tudatosan kezdj el agyalni valami máson! Kösd le az agyadat! Az a legjobb, ha elkezdesz egy-egy új dolgot megtanulni. De csakis olyat, ami nem köthető közvetlenül a munkához.

A lényeg az, hogy olyan feladatra fordítsunk figyelmet, ami mentális energiát igényel, de egyáltalán nem kapcsolódik a munkádhoz. Törekedjünk arra, hogy mindez szokássá váljon.

Még egy dolog, ami ide kapcsolódik: az emberi agy ugyan képes egyszerre két feladatra is koncentrálni, viszont ha az adott céltól független gondolatok is cikáznak az agyban, akkor a frontális lebeny elveszíti az egyik célt. Azaz, ha sikerül elterelni a gondolatokat, kizökkenünk a munkával kapcsolatos gondolatok spiráljából.

Nagyon jó taktika lehet a munka elengedésére, ha a nap végeztével írsz egy tervet arról, hogy másnap milyen elmaradt feladatokat kell megtenned. Így nem fogsz azon gondolkodni a szabadidődben, mi minden maradt el. És ez tudományosan bizonyított hatékony módszer. Ha ezt megteszed, aznapra biztosan nagyobb eséllyel hagyod abba a munkát.

De a technikát is segítségül hívhatjuk a munka elengedéséhez. Állítsuk be a képernyőidőt. Ha ugyanis nem lesz mit ellenőrizgetni a telefonon, sokkal könnyebben engedjük el a munkahelyi teendőkkel kapcsolatos gondolatainkat. Szóval érdemes a “screen time” funkciókat kicsit közelebbről is megismerni.

Végül egy mechanikus módszer a munkahelyi feladatok, a napi stressz elengedésére. Írd le egy papírra azt, ami aznap aggasztott, gyűrd össze és dobd ki! Fura, de működik. A nyomasztó dolgoktól való fizikális megszabadulás szellemileg is segít elengedni a munkát.

Próbáld csak ki!

Hiszen a te agyad is megérdemli a szünetet. Az pedig csak illúzió, hogy a munkahely elhagyása után már nem dolgozol. Ha nem vagy tudatos, az elméd sajnos ilyenkor is túlórázni fog.

 

- produktivitás

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!