Főleg az ötven fő alatti cégeknél találnak szabálytalanságokat (VIDEÓ)

A munkavédelmi ellenőrzésekről és a bírságokról kérdeztük a hatóságot – A munkavédelmi hatóság eljáró felügyelői tavaly összesen 641 munkáltatót ellenőriztek Vas megyében, a kiemelt ágazatokban történt ellenőrzések aránya 68 százalékos volt. A kiszabott munkavédelmi bírságok száma az azt megelőző évhez képest némi emelkedést mutat, összesen 47 bírsághatározat született több mint 13 millió forint összegben. Ezzel párhuzamosan 2016-hoz képest közel másfélszeresére nőtt a bírságot helyettesítő figyelmeztető határozatok száma.

A megállapított szabálytalanságok megszüntetése érdekében hozott intézkedések száma is nőtt, összesen 472 határozatban csaknem háromezer érdemi intézkedést adtak ki. A súlyos és/vagy közvetlen veszélyeztetettségi állapot felszámolása miatt az ellenőrzési helyszínen hozott intézkedések jelentősen megnőttek, összesen 452 azonnali határozatot adtak ki, főként az építőipari ágazatban. Összességében 971 érdemi határozatban 3 ezer 659 érdemi döntés született tavaly – tájékoztatott Kard Enikő, a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezető helyettese.

  • Főként a veszélyes ágazatokban folytattunk ellenőrzést, köztük az építőipart, a feldolgozóipart és a gépipart – tette hozzá. – A legtöbb szabálytalanságot az építőiparban tártuk fel. A legtöbb intézkedésünk és a legtöbb bírságunk is ebben az ágazatban realizálódott. A leggyakoribb hiányosság a be- és leeséssel kapcsolatos előírások megszegése, azaz folyamatosan rosszul megépített, illetve hiányos állványzatokat találunk, így az ellenőrzés helyszínén kénytelenek vagyunk azonnal felfüggeszteni a munkát. Ugyancsak az építőiparra jellemző, hogy a munkavállalók nem szívesen viselik az egyéni védőeszközöket, illetve nem tudják, hogy az építkezés területén, a külső helyszínen minden esetben sisakban kell dolgozniuk. A feldolgozóiparban jellemző a burkolatok hiánya, illetve az, hogy a különböző gépekhez rendszeresített vészleállító gombok nem karnyújtásnyira vannak, tehát veszélyhelyzet esetén a munkavállaló nem tudja azonnal leállítani az adott gépet.

A bírságok nagyban függnek attól, hogy hány munkavállalót érint a szabálytalanság, illetve hány súlyos szabálytalanságot tárnak fel az ellenőrök az adott területen. A bírság mértékét rendelet szabályozza, 50 ezertől 10 millió forintig terjed a skála.

  • Tavaly a legnagyobb bírságot egy sajnálatos halálos munkabaleset kapcsán szabtuk ki, aminek az összege az összes bírságunknak csaknem a felét tette ki – folytatta a főosztályvezető helyettes. – A munkavállaló halála egy állattartó telepen következett be, miután két munkagép közé szorult. A helyszínen egyébként több súlyos szabálytalanságot is feltártunk. A vállalkozások méretét tekintve érdemes megemlíteni, hogy a multinacionális cégeknél általában saját munkavédelmi szakembergárdát alkalmaznak. Ott is vannak hiányosságok, szabálytalanságok, de ezek nem olyan mértékűek, mint a kisebb cégeknél. Jellemzően inkább az ötven fő alatti cégeknél találunk súlyos szabálytalanságokat, és ezeket financiális okokra lehet visszavezetni. A munkáltató egyszerűen nem képes megfinanszírozni minden olyan kollektív védelmi eszközt, illetve, egyéni védőeszközt, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a munkavállalók számára megfelelő és biztonságos legyen a munkavégzés.

Munkavállalóktól tavaly 81 bejelentés érkezett a hatósághoz munkavédelmi témában. A legtöbb szabálytalanságot a munkavégzés körülményei kapcsán jelentették be.

  • Gondolok itt például az extrém időjárási körülményekre, a túl hideg és a túl meleg időjárási körülmények könnyebb elviselése érdekében elmulasztott munkáltatói intézkedésekre vagy a szellőztetés hiányára. Több bejelentés érkezett a porral kapcsolatosan is, azaz a munkáltató sem kollektív védelmet, sem egyéni védőfelszerelést nem biztosított a porexpozíció ellen. Ha a hatáskörünkbe tartozik a szabálytalanság, illetve beazonosítható a munkáltató, minden egyes esetben kimegyünk és kivizsgáljuk a bejelentést – mondta Kard Enikő, akit a vegyi, illetve a biológiai veszélyekről is megkérdeztük.
  • A vegyi veszélyekkel kapcsolatban, a legtöbb esetben azt tapasztaljuk, hogy veszélyes oldószert tárolnak élelmiszerek tárolására alkalmas dobozokban vagy PET palackokban, és ezeket a munkakörnyezetben, sok esetben a gépeken „felejtik”. Ilyenkor mindig intézkednünk kell. A biológiai veszélyekkel összefüggésben pedig a legtöbb hiányosságot amiatt tárjuk fel, hogy munkáltatóval megbízási jogviszonyban lévő foglalkozás-egészségügyi szakorvos a kockázatértékelésben nem értékeli, nem tárja fel kellő alapossággal a biológiai veszélyek körét. Gondolok itt a szükséges védőoltások hiányára vagy nem a megfelelő egyéni védőeszközök feltüntetésére. Többször tapasztaltunk olyat, hogy például egyirányú a védőeszközöknek a védelmi képessége, azaz a terméket védik, nem a munkavállalót.

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy 2012. január 1-je óta tanácsadási hatáskörük is van, és a tapasztalatuk szerint a tanácsadások száma azóta exponenciálisan emelkedik. Tavaly mintegy 250 munkavédelmi tanácsot adtak, ezeket részben a munkáltatók, részben a munkavédelmi szakemberek, illetve maguk a munkavállalók kérték. A legtöbben az egyéni védőfelszerelések használatával összefüggésben kértek tanácsot.

Kard Enikő arról is beszélt, hogy az idén kiemelt ellenőrzési terület lesz a mezőgazdaság.

  • Tavaly kampányt kezdett a szakmai főhatóságunk az agrárkamarával karöltve, mert nagyon sok volt az agrárágazatban a súlyos, illetve a halálos munkabaleset. Már ennek a kampánynak a kapcsán is jelentősen csökkent a balesetek száma. Az idén pedig országosan április 1-jétől szeptember 30-áig terjedően folyamatos munkavédelmi célvizsgálat lesz a mezőgazdaságban.

- VasiGazdaság

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!