Egyetlen dolgot csinálnak máshogy a tapasztalt vezetők, mint a többség: rugalmasan közelítenek a stresszhez. Ezzel a képességgel ellen tudnak állni a nyomásnak, miközben fenntartják a pszichés és fizikai jóllétüket.
Így ha már azelőtt mentálisan felkészítjük magunket, mielőtt erre tényleg szükségünk lenne, sokkal több eszköz lesz a kezünkben, hogy elkerüljük a kétségbeesést.
Dr. Alia Crum, a Stanford pszichológusa egy kutatás során azt találta, hogy úgy hat ránk a stressz, ahogy mi kezeljük azt. Aki kihívásként tekint a nehézségre és felismeri a nyomás alatti munka előnyeit, az rendszerint jobban megbirkózik a feszültséggel – mind fizikai, mind mentális szinten.
Ha viszont úgy gondoljuk, hogy a kihívás túl nagy nyomással jár, akkor a stressz negatívan fog hatni ránk. Ez egy önbeteljesítő prófécia.
A legjobb vezetők pozitívan közelítenek a kihívásokhoz. A nyomást inkább motivációként élik meg, nem pedig gyengítő akadályként.
De hogyan alakíthatjuk ki mi is a jó vezetői gondolkodásmódot?
Ha kihívással állunk szemben, kezdjük azzal, hogy megértjük, miért tesszük azt, amit teszünk a munkában. A családért, a cég sikeréért vagy a plusz tudásért? Valójában mindegy. A lényeg, hogy tudatosítsuk az alap motivációt, így képesek leszünk igazítani a gondolkodásmódon, amikor stresszes helyzet alakult ki.
Kevesen tudják, de a stressznek két fajtája van. Az egyik a mindannyiunk által ismert rossz stressz, azaz a distressz, a másik a jó stressz, amit eustressznek nevezünk. Ez utóbbira minden főnöknek szüksége van, enélkül nincs előrelépés. Szóval teljesen normális, ha izgatott vagy bizonyos új dolgok előtt. A nyomás teszi lehetővé a fejlődést, azt, hogy jobbá válj. Szóval attól még, hogy valami elsőre ijesztő, korántsem biztos, hogy kerülendő.
A jó vezetők legalábbis így látják.
Fel kell ismerni továbbá azt is, hogy vannak olyan helyzetek, amikor meg kell változtatni a véleményünket. Erre is tekinthetünk úgy, mint egyfajta vezetői erény. Aki erre képes, általában másként éli meg a munkahelyi nyomást.
Próbáld meg te is!