Így reklámozz! Egy kutatásból kiderült, melyik generáció milyen csatornákat részesít előnyben

A leghitelesebb reklám a barátok ajánlása. Ezután következik a márkák weboldala.

A Nielsen hatvan országban végzett erre vonatkozóan egy felmérést, amiből kiderült: tízből nyolc fogyasztó a ismerősöktől érkező ajánlásokat tartja a legmegbízhatóbb reklámnak.

De nem csak a barátokra hagyatkozunk. Tízből hét magyar a márkák saját weboldalait nevezi meg, mint megbízható ajánlást, míg mások (62 százalék) más fogyasztók online posztjain található információkban bíznak. A válaszadók 56 százaléka valamely médiumban olvasott vagy hallott szerkesztőségi véleményt tartja teljesen vagy kisebb mértékben hitelesnek.  

Kiderült az is, hogy a magyarok az európai átlaghoz képest jobban bíznak a hagyományos reklámokban. A márkák szponzorációban 54 százalék bízik meg, a megrendelt e-mailekben 55 százalék, az online keresőkben megjelentekben 47 százalék, a tévés termékmegjelenésekben ugyancsak 47 százalék.

„Miután a vállalatok elkezdték a neten is követni a fogyasztóikat, az online reklámkampányok egyharmada nem működik. Nem keltik fel a figyelmet, és semmilyen mértékben sem ösztönöznek vásárlásra” – állapítja meg Randall Beard, a Nielsen szakértője. – „Napjainkban a fogyasztók sokkal inkább maguk irányíthatják, hogy milyen tartalmakat ismerjenek meg, és folytassanak-e párbeszédet márkákkal. Így a sikerhez, hogy egy-egy márkára minél többen emlékezzenek, egyetlen út vezet: ismerni kell a képernyőkön közvetített reklámok fogadtatását.”

A hagyományos reklámmegoldások továbbra is működnek

Összességében megállapíthatjuk: annak ellenére, hogy a média egyre inkább elaprózódik, az online formátumok terjedése nem rombolja a hagyományos (offline) csatornák iránti bizalmat. A tévé, az újságok és a magazinok továbbra is a fogyasztók többsége által hitelesnek tekintett reklámhordozók maradnak. Világszerte tíz válaszadóból több mint hatan nézik teljes vagy annál kisebb mértékű bizalommal a tévé reklámokat (63%), ami 1 százalékponttal több, mint a két évvel korábbi felmérés során. Valamivel kevesebben tartják megbízhatónak az újságok (60%) és a magazinok (58%) hirdetéseit, amelyeknél a mutató egy, illetve két százalékponttal alacsonyabb, mint tavalyelőtt.

Ami a fizetett online és mobil reklámok iránti bizalmat illeti, viszonylag stabil maradt 2013 óta. A hatvan ország válaszadóinak közel fele teljesen vagy részben bízik az online videó reklámokban (48%, ahogyan két évvel korábban is). Az online keresőkben megjelenő reklámoknál mért 47 százalék 2 százalékpontnyi csökkenést jelez. Tíz globális válaszadóból négyen bíznak az online bannerekben (42% változatlanul). Mobil reklámoknál 43 százalékos a mutató, ami 2 százalékpont mínuszt jelez. Csak egyharmad mondja, hogy a mobilon megjelenő szöveges hirdetéseket hitelesnek tartja (36%, 1 százalékpont csökkenés mellett).

„Ahogyan a márkák tulajdonosai folyamatosan növelték a költésüket digitális reklámokra, egyre jobban megkedvelték a digitális reklámozást és mérését. De ennek ellenére még mindig a tévé nyújtja 85-90 százalékkal a legnagyobb, egyszeri elérést. Azaz a reklám a nézők mindegyikét csak egyszer éri el” – mondja Beard. – „Bár a digitális reklámok figyelemre méltó előnyöket nyújtanak – mint például pontosabban célzott hirdetések, a kampányok menet közbeni módosítása, valamint több kreatív lehetőség -, a tévéről áttérni egy kizárólag online megjelenésre épülő modellre mindenképpen bátor lépés lenne bármely piaci résztvevő számára. Inkább célszerű megfontolni az offline és online csatornák összehangolását a befektetések minél jobb megtérülése érdekében.”

Ezt választják a fiatalok

Az internettel együtt felnőtt 21-34 évesek (Y generáció) körében élvezik a legnagyobb bizalmat az online és mobil hirdetési formák. Szorosan követik őket a 35-49 évesek (X generáció). Az Y generáció valamivel több mint fele tartja hitelesnek a videó reklámokat (53%) és a közösségi oldalakon megjelenő hirdetéseket (51%), valamint 47 százalékuk a bannereket is. A 21-34 éves válaszadók közül tízből négyen bíznak a mobiltelefonon megjelenő szöveges hirdetésekben.

De az Y nemzedék nem csak az online és a mobil reklámokra fogékony átlag felett. Ugyanis a vizsgált tizenkilenc reklámforma, illetve csatorna iránti bizalom tekintetében tizennyolcnál a 21-34 évesek képviselik a legnagyobb arányt – beleértve a tévét, az újságokat és a magazinokat. Továbbá ők azok, akik a tizenkilenc reklámforma közül tizenhatnál a legnagyobb arányban cselekszenek is a reklámok hatására.

„Másként használják a médiát az Y generáció tagjai, mint idősebb kortársaik, mivel jobban odafigyelnek arra, hogy mikor és hol néznek, hallgatnak vagy olvasnak tartalmakat, valamint arra is, hogy milyen eszközt használnak” – mondta Beard. – „Ám annak ellenére, hogy viszonylag kevéssé hagyatkoznak a hagyományos médiumokra, mégis erős marad a bizalmuk és a készségük arra, hogy az ott megjelenő hirdetések hatására lépjenek. Egy integrált, több csatornás megközelítés minden generáció felé a legjobb megoldás, ami azonban kiemelten fontos a 21-34 évesek elérése esetében.”

Az online formátumok megkönnyítik a gyors cselekvést

Rávilágít a Nielsen felmérése arra is, hogy összefügg a bizalom és a reklámok hatására történő cselekvés. A hitelesség azonban nem minden esetben előfeltétele a vásárlási szándéknak. Előfordul ugyanis, hogy kevesek által hitelesnek tartott formátumok rendkívül hatékonyan vezethetnek el fogyasztókat egy vásárlás helyére.

Például a világszerte megkérdezettek átlagosan ugyanakkora arányban bíznak ismerőseik és rokonaik véleményében, mint amekkorában lépnek is ajánlásuk nyomán. Itt mindkét mutató 83 százalék. Ugyanígy egyforma a bizalmat érzők és cselekvők 70 százalékos aránya a márkák saját weboldalainál.

Sok fizetett reklámnál azonban a reklámokat hitelesnek tartók arányához képest többen kapnak ösztönzést vásárlásra. Ezt különösen online és mobil hirdetések esetében tapasztalták. Például a válaszadók átlag 47 százaléka bízik az online keresőknél megjelenő reklámokban, amelyek azonban 58 százalékukat aktivizálják is vásárlás irányában. Hasonló a helyzet közösségi média oldalaknál (46 százalék bizalom, 56 százalék aktivizálódik) és a mobiltelefonoknál is (36 százalék bizalom, 46 százalék aktivizálódik).

Magyarországon például az újságokban és a tévében látható reklámok ösztönöznek cselekvésre több fogyasztót, mint ahányan bíznak bennük. Újságok esetében 50 százalék bízik a reklámokban, de 55 az aktivizálódók aránya. Tévénél 45 százalék bízik, 54 aktivizálódik. Magazinban közölt reklámoknál mindkét mutató 47 százalék.

„Olyan reklámoknál, amelyek több fogyasztót aktivizálnak, mint ahányan bíznak bennük, van egy közös nevező. Mégpedig az, hogy könnyen elérhető termékeket vagy szolgáltatásokat hirdetnek” – mondta Beard. – „Kedveled és megveszed. Az online és a mobil formák rendkívüli módon megkönnyítik a fogyasztók számára, hogy a pillanatnak éljenek, és villámgyorsan reagáljanak egy reklámra. Gyakran a fogyasztók egyszerűen ráklikkelnek egy linkre, és olyan oldalra kerülnek, ahol vagy több információt kapnak egy termékről, vagy pedig rögtön meg is veszik azt.”

 

Reklámok különböző formáiban teljesen vagy részben bízó válaszadók aránya hatvan vizsgált ország átlagában.

 

Reklám formája Z generáció

(15-20 évesek)

Y generáció

(21-34 évesek)

X generáció

(35-49 évesek)

“Boomer” generáció

(50-64 évesek)

Csendes generáció

(65+ évesek)

Ismerősök, rokonok ajánlása 83% 85% 83% 80% 79%
Márkák weboldalai 72% 75% 70% 59% 50%
Más fogyasztók neten posztolt véleménye 63% 70% 69% 58% 47%
Szerkesztőségi tartalom, például újságcikk 68% 68% 66% 60% 55%
Tévéreklám 58% 67% 64% 55% 48%
Amikor egy márka szponzorál 62% 66% 62% 52% 42%
Újságban megjelenő reklám 57% 62% 62% 55% 53%
Magazinban megjelenő reklám 57% 62% 61% 50% 46%
Filmek előtti reklám 54% 60% 55% 42% 31%
Termékelhelyezés tévéműsorban 51% 60% 56% 42% 39%
Óriásplakát és más közterületi reklám 59% 60% 57% 46% 38%
Megrendelt e-mailek 54% 57% 56% 53% 54%
Reklám rádióban 51% 55% 57% 49% 42%
Online videó reklámok 45% 53% 50% 37% 27%
Online keresőknél megjelenő reklám 43% 52% 50% 41% 33%
Közösségi oldalakon megjelenő reklám 45% 51% 47% 35% 26%
Reklám mobil eszközökön (okostelefon, tablet, stb.) 42% 48% 45% 31% 20%
Online bannerek 36% 47% 43% 34% 25%
Szöveges reklám mobiltelefonon 32% 41% 38% 27% 18%

 

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat

- marketing, Online

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!