Mennyit dolgozzunk egy nap, hogy annak legyen eredménye?

Heti 49 munkaóránál többet semmiképpen ne dolgozz! Egy bizonyos pont után ugyanis a munkaórák számával együtt nem növekszi a produktivitás. A fejlettebb társadalmakban ezt tudják is. Északabbra például nem a munkaórák növelésére törekednek, inkább csökkentik azokat. Tudják, hogy a túlzásba vitt munka inkább árt, mintsem plusz eredményt hozna. A cégnek is.

Az előrejelzések szerint egyébként hasonlóra lehet számítani a munkaórák tekintetében, mint az 1890-es évek után. Akkor 50 év alatt 60 óráról 37 órára csökkent az átlag. Igaz, 1970-ben az iparosodással aztán újra növekedni kezdett a munkaórák száma, de ez most talán megint változni látszik. Legalábbis nemzetközi szinten.

De vajon a munkával töltött idő csökkentése a megoldás?

Sokan ma napi tíz óránál is többet dolgoznak. A kutatások viszont azt igazolják, hogy ez már sok. A társas, családi kapcsolatokra nézve és az egészségünket tekintve is káros. Nem beszélve a produktivitásról. A tanulmányok kimutatták, hogy a több órás munka csak egy pontig növeli a termelékenységet. Úgy tűnik, ez a pont körülbelül 49 óra, azaz legfeljebb napi 9 és fél óra. Ha ennél többet dolgozunk, már minden plusz óra kisebb teljesítménnyel párosul. Ez egyébként sokakat nem foglalkoztat. Egy igencsak érdekes dolog miatt – részben. Elfoglaltnak lenni ugyanis sikerességet sugall. Ezért ha kell, ha nem, inkább plusz órákat töltünk a munka hajszolásával.

munkaóra

Aztán ott van a szubsztitúciós hatás is. Ez röviden annyit takar, hogy a több pénz miatt nagyobb valószínűséggel dolgozunk a kelleténél többet. Minél jobban keres valaki, annál többet szeretne dolgozni… Ezt bizonyára te is tapasztalod magadon vagy a környezetedben. Pedig, ha jobban belegondolunk, ennek fordítva kellene lennie.

Miért van ez?

A tanulmányok szerint minél több pénzt “termel” valaki egy munkaórában, annál többet fog dolgozni. Ahelyett, hogy a gazdagságot kihasználná arra, hogy pihenjen, és összpontosítson a személyes projektekre.

Ez azért van, mert alapvetően azt gondoljuk, hogy minél többet keresünk, annál nagyobb a munka pénzbeli hozama a kikapcsolódással töltött idő hozadékához képest.

Érthetőbben: Tegyük fel, lehetőség van arra, hogy egy napot kihagyjunk a munkában, és elmenjünk a strandra. Ha valaki napi 500 dollárt keres, nagyobb valószínűséggel választja az irodát, mint az, aki 100 dollárt keres. Ez utóbbi inkább a strand mellett dönt, hiszen kisebb az úgymond vesztesége. Ez a szubsztitúciós hatás.

„A munkamániás gazdag helyett inkább legyünk tétlen gazdagok.”

Hogyan érjük el mindezt?

A rugalmas munkavégzés segíthet.

A szakértők szerint egy hatékony cégnek úgy kellene működnie, hogy a dolgozónak ne kelljen foglalkozni a közelező munkaórákkal. Egyszerűen azért, mert nem érdemes. Hiszen mindenki máskor és más ütemben teljesít jól.

Alex Soojung-Kim Pang írja a könyvében, hogy a legtöbb ember egyébként is csak napi 4-5 órában képes termelni. Ez heti 20-25 óra. Szóval ennél többet nem érdemes kihajtani belőlük. Nem lesz igazi haszna.

Pang minderre úgy jött rá, hogy a legjobb írók, tudósok, kreatívok és vállalkozók napi menetrendjét elemezte. Hasonló mintákat talált mindenkinél, vagyis azt, hogy napi pár óra intenzív munka után hosszú szüneteket tartottak. Tehát rugalmasan végezték a munkát. Akkor, amikor nekik a legjobban ment. Így igazából kevesebbet dolgoztak, de jóval hatékonyabban, mint az, aki egész nap robotolt.

Persze az ilyesfajta, rugalmas munkarendnek is vannak veszélyei. Könnyen átléphetünk egy határt.

Claire Autruong szabadúszó marketinges szerint:

„Ugyanaz a technológia és a gondolkodásmód, amely lehetővé teszi számunkra a rugalmasságot, arra is kényszeríthet minket, hogy olyankor is dolgozzunk, amikor már nem kéne.”

Hogy ezt elkerüljük, meg kell tanulni nemet mondani. Magunknak és másoknak is. Illetve a rugalmasságba is bele kell vinnünk a saját rutinunkat.

Összegezve:

A napi 10 óra munkavégzésnek semmi értelme. Viszont a kevesebb munkával is csak akkor jár jól a cég, ha azt rugalmas munkarendben végezheti a dolgozó.

- munkaügy, produktivitás, üzleti célok

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!