Minek az a sok főnök és menedzser?

A sokak által irigyelt skandináv irodai közeg részben a lapos szervezeti struktúrának köszönhető. Sőt mi több, talán az északi cégek sikerében is döntő szerepet játszik az, hogy a munkahelyen nincsenek klasszikus értelemben vett főnökök. Szerintük ugyanis nincs szükség felső-, közép- és csoportvezetőkre. Ők úgy látják, sokkal hatékonyabb az, ha elfelejtik a különféle menedzsment szinteket. És valóban.

Nem kérdés, hogy skandináv cégek alkalmazottai sokkal elégedettebbek a munkahelyi környezettel, és az is tény, hogy az északi cégek közül arányaiban sokkal több kiemelkedővel találkozni. Elég csak a Happy Socksra, a Skype-ra, a Spotify-ra, a H&M-re, a Lego-ra vagy az Ikea-ra gondolni. Csak, hogy a nagyobbakat említsük.

Mit “tud” a lapos szervezeti struktúra?

Valószínűleg nagyon sokat számít, hogy a lapos szervezeti kultúra sokat csökkent az üzemeltetési költségeken. Mivel nincsenek felesleges menedzsment szintek, így plusz kiadásokkal sem kell számolni. Azt a pénzt pedig, amit így megspórol egy skandináv cég, azt általában marketingre költi. Így növelhető a kereslet a cég szolgáltatása iránt, és ezáltal az alkalmazottak számához viszonyított termelékenység is nagyobb lesz.

Ebben persze az is közrejátszik, hogy a kommunikáció is felgyorsul. Hiszen nincs szükség a menedzsment rétegek közötti egyeztetésekre. Az egyes feladatokról a vezető közvetlenül egyeztet a személyzet tagjaival. És ez nem csak, hogy felgyorsítja a kommunikációt, hanem egyértelművé is teszi azt. A dolgozóknak lesz kitől kérdezniük, és a válasz is rövid időn belül megérkezik. Nem kell napokat, heteket várni egy-egy döntésre.

photo-1556761175-b413da4baf72

A lapos szervezeti struktúra előnye még, hogy sokkal kevesebb mikrokontrollra van szükség. Ha sok a vezető, az megöli a dolgozói kreativitást. Az állandó kontroll miatt ugyanis nincs értelme az önálló ötletelésnek. A rengeteg mikroellenőrzés miatt a munkavállalók azt érzik, hogy nem tudnak semmilyen lépést tenni kritizálás nélkül. Ezzel csökken a hatékonyság, illetve a bizalom is.

Ha viszont ennek az ellenkezője, a kiteljesedés lehetősége valósul meg egy adott munkahelyen, az javítja az alkalmazottak motivációját, elégedettségét. Amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy bíznak bennük, motiváltak lesznek arra, hogy minden képességüket és tehetségüket bevessék a cégük sikerének érdekében. A közös siker pedig boldogabbá teszi az alkalmazottakat, általa javul a munkahelyi elégedettség, így csökken a fluktuáció is.

Arról nem is beszélve, hogy a lapos szervezeti struktúra miatti “feszesebb” működés lehetővé teszi a piaci környezet változásaira való gyors reagálást, ami megintcsak piaci előnyt hoz.

 

- munkaügy

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!