Munka, szünet és produktivitás – kéz a kézben járó fogalmak

Ha munkáról van szó, akkor a munkáltató szemszögéből az egyik legfontosabb tényező a munkavállalója produktivitása.

Az, hogy mennyire vagyunk hatékonyak a munkahelyünkön eltöltött idő alatt, számos tényezőtől függ. Az egyik ilyen legfontosabb – ha nem a legfontosabb – szempont az az, hogy mennyire tudjuk hatékonyan beosztani az időnket. S ebbe beletartozik a munkaközi szünetek beiktatása és azok fontossága is.

Az Egyesült Királyságban egy, a tanulók körében végzett vizsgálat úgy találta, hogy az iskolásoknak szükségük van naponta legalább egy 75 perces szünetre, amit lényegében ebédidőben lehet megvalósítani.

Mindezt a parlamentben vetették fel, amit tehát előzetes felmérésekre alapoznak. Vagyis azok a gyerekek, akinek rövidebbek a szünetei, kevésbé tudnak koncentrálni, sőt, romolhat az egészsége, valamint a szociális jellemzői is.

szünet-munkahely

Ha mindez így van a gyermekek „munkahelyén”, azaz az iskolában, akkor ez felveti azt a további kérdést is, hogy vajon ugyanez lehet-e a helyzet egy valódi munkahelyen is. És esetleg a felnőttek számára is szükséges volna egy kiadósabb, nagyobb szünet ebédidőben?

Ahogy egy következő tanulmány mutatja, a munkába iktatott szüneteknek bizony számos jótékony hatása van, így nem tartani szünetet bizony felelőtlenség is egyben.

Egyetlen munkahely sem létezik bizonyos fokú stressz nélkül, ellenben azok, akik megfelelő időtartamú szüneteket iktathatnak be a munkájukba, kevésbé stresszesek. Ezen túlmenően sokkal produktívabbak, illetve jobban is alszanak. Egy hosszabb ebédszünet lehetőséget ad a dolgozóknak, hogy cégen belül ápolhassák a munkahelyi kapcsolataikat, ami hosszú távon a munka szempontjából igencsak hatásos lehet.

Tévhit, hogy képes valaki a munkaideje egésze alatt 100 százalékot nyújtani. Nem tudunk 8 órán keresztül produktívak lenni, de persze ez nem jelenti azt, hogy ne törekedhetnénk arra, hogy a lehető legtöbb időt így töltsük el. Egy-egy kellő időben beiktatott szünettel sokkal többre mehetünk, mintha azt hangoztatnánk, hogy nekünk aztán még szünetre menni sincs időnk. Ezek a szünetek mindig megadják a lökést a következő pár órára, így ezeket nem igazán érdemes kihagyni.

Ha valaki nem veszi igénybe ezeket a szüneteket, akkor rövidtávon ugyan lényegesen több munkát is el tud végezni, azonban ha ugyanezt hosszútávra kivetítjük, szinte borítékolható a kiégés, ami sok esetben a munkavállaló elvesztését is jelenti.

Összegzésképpen tehát nem célszerű a monitorunk előtt ülve, gyorsan bekapni délben a szendvicsünket. Adjuk meg a módját annak, hogy legalább ebédidőben kicsit kikapcsoljunk a munkából – kiváltképpen, ha ebben a munkáltatónk is támogat-, hogy aztán visszatérve újult erővel vethessük bele magunkat a nap második felébe.  

 

- munkaügy, produktivitás

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!