Optimistábban látják a cégek a munkaerő-hiány alakulását

Tovább erősödtek az ipar és a kereskedelem várakozásai – Míg 2011 és 2013 között csupán minden tizedik hazai vállalkozásnál okozott problémát a munkaerő- és szakember-hiány, addig 2014-ben és 2015-ben már a vállalkozások ötöde a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőként jelölte meg a toborzási nehézségeket. Ez a trend tavaly is folytatódott, 2017-ben a vállalkozások 42 százaléka jelezte problémaként a munkaerő-hiányt, miközben 55 százalékuk azt (is) állította, hogy ez egyenesen akadályozza a cége üzleti tevékenységét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének február közepén publikált legfrissebb kutatása során egyébként az intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatának 2017. októberi hullámát használták fel, amely 3064 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapult.

A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64 százalék), az építőipari (63 százalék), a döntően (58 százalék) vagy részben (61 százalék) külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli (45 százalék), valamint a 10-49 fő közötti cégek (66 százalék) küzdenek.

vasigazdasag-grafikon-v2

A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek közül a legtöbb cégnek (72 százalék) az új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele okozott gondot. A válaszadók több mint felének az új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele (58 százalék), 49 százalékuknak a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása jelentett problémát. A válaszadók 45 százalékának a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása is nehézséget okozott.

A vállalkozásoktól azt is megkérdezték, hány üres álláshelyük volt 2017. október 1-jén. 57 százalékuknak (1633 cég) nem volt üres álláshelye, 40 százalékuknak (1141 cég) 1-10 üres álláshelye volt, és csupán 3 százalékuknak (96 cég) volt több mint 10 üres álláshelye. Tehát a megkérdezettek csupán csekély hányada küzdött nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal.

Tulajdonosi szerkezet szerint azt látni, hogy a részben (12 százalék) és a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások közül több mint minden tizediknek legalább 11 üres álláshelye van. A döntően exportáló cégek esetében jelentős azon cégek aránya (16 százalék), amelyeknek több mint 10 üres álláshelye van. A létszám-kategória szerinti bontás azt mutatja, hogy az 50-249 fős cégek közül nagyjából minden tizedik (9 százalék) cégnek, a 250 fő felettiek közül pedig közel negyedüknek (24 százalék) van legalább 11 üres álláshelye.

Míg 2016-ban a válaszadók döntő többsége (64 százaléka) úgy vélte, hogy a következő egy évben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, 2017-ben már csak a megkérdezettek 12 százaléka vélekedett így. 2016-ban a munkaerő-hiány enyhülésére csupán a válaszadók 5 százaléka számított, 2017-ben ez az arány 52 százalék volt. Vagyis azt láthatjuk, hogy 2017 végén a válaszadók sokkal optimistábbak voltak a munkaerő-hiány jövőbeli alakulásával kapcsolatban, mint 2016-ban.

Egy másik, ugyancsak februári mérés szerint csaknem másfél éves, szinte töretlen növekedés után februárban új történelmi csúcsára emelkedett a GKI konjunktúraindexe.

Az üzleti szférán belül az ipar és a kereskedelem várakozásai javultak, s februárban mindkettő még soha nem látott optimizmust tükrözött. Az építőipari és szolgáltató cégek várakozása kissé romlott, de így is történelmi csúcsuk közelében maradt. Az ipari bizalmi index a januári megtorpanás után februárban tovább emelkedett. Jobb lett a termelési helyzet és kilátások, valamint a rendelésállományok – ezen belül az exportrendeléseké is – megítélése. Egyedül a készletszintet érezték rosszabbnak a válaszolók.

Az építőipari cégek kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek, bár az ágazat bizalmi indexe januárhoz képest kissé csökkent. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé romlott, a rendelésállományok minősítése viszont jobb lett. A kereskedelmi bizalmi index a januári szerény csökkenés után mindenkori maximumára emelkedett, s ezzel markánsan kilépett az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az eladási pozíció és a készletek megítélése is kedvezőbb lett, a rendelésállományé viszont – igaz, négyéves csúcsához képest – romlott. A szolgáltatói bizalmi index februárban kissé csökkent, amiben fontos szerepe volt az általános üzletmenet rosszabb megítélésének.

A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, s kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban valamicskét erősödött, s az utóbbi ágazatból szinte teljesen eltűntek az árcsökkenésre számítók. A szolgáltató és kereskedelmi cégek árvárakozása nem változott, a fogyasztók inflációs várakozása minimálisan gyengült. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban – főleg az építőiparban – kissé rosszabb lett, de továbbra is az optimizmus a jellemző. A lakosság e tekintetben is nagyon bizakodó, ennek mértéke nem változott januárhoz képest – olvasható a GKI közleményében.

 

- elemzés, VasiGazdaság

A bejegyzés elkészítését a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. A kamara célja, hogy az itt megjelent információkkal és további, ehhez hasonló tartalmakkal segítse a helyi vállalkozókat az üzleti fejlődésben.

Szólj hozzá!

Muszáj bejelentkezned, hogy hozzászólhass!