Sárvári járás

Általános adatok

Székhelye: Sárvár

Területe: 685,46 km²

Népessége: 37 867 fő

Településszerkezete:
2 város (Sárvár, Répcelak)
40 kistelepülés

A településenként azonosított népességszám rámutat a településszerkezet erős tagoltságára. A 42 településből álló járás 37.867 fő lakosának 37,8 %-a Sárváron él, a maradék 62,2% 41 településen „osztozik”, átlagosan 574 fővel, ami hozzávetőleg 1/25-e Sárvár lakosságának. Répcelak is mindössze 2.482 fő népességű, ami mint második város hozzávetőleg 1/6 méretet jelent Sárvárhoz képest.

A Sárvári járás népessége településenként
(Forrás: KSH adatbázis)
ÖsszesenFérfi
Sárvári járás37,86718,24019,627
Bejcgyertyános425205220
715367348
Bögöt386196190
Bögöte308151157
Chernelházadamonya216114102
Csánig345170175
Csénye685336349
Gérce1,099534565
Gór333172161
Hegyfalu755360395
Hosszúpereszteg642305337
Ikervár1,632800832
Jákfa489246243
Káld1,019487532
Kenéz268131137
Megyehíd318152166
Meggyeskovácsi716371345
Mesterháza1467175
Nagygeresd248121127
Nemesládony1607783
Nick559278281
Nyőgér326163163
Ölbő685326359
Pecöl731361370
Porpác1587682
Pósfa261140121
Rábapaty1,710858852
Répcelak2,4821,1831,299
Répceszentgyörgy1346569
Sajtoskál356176180
Sárvár14,3146,6827,632
Simaság566281285
Sitke703349354
Sótony609314295
Szeleste651324327
Tompaládony325164161
Uraiújfalu835400435
Vámoscsalád287142145
Vásárosmiske350163187
Vasegerszeg342157185
Vashosszúfalu377175202
Zsédeny20197104

A népesség gazdasági aktivitása járási szinten
(Forrás: KSH adatbázis; Vas vármegyei Kormányhivatal adatbázis)

MegnevezésSárvári járás
népességen belüli arány
Népesség összesen37,867100.00%
Ebből
Foglalkoztatott19,52651.60%
Munkanélküli5561.50%
Ellátásban részesülő inaktív9,75825.80%
Eltartott3,0228.00%
15 évesnél fiatalabb személy5,00513.20%
Munkanélküliekre vonatkozó kiegészítő adatok[1]
Munkanélküliek száma5551.47%
Munkanélküliek és foglalkoztatottak aránya2.84%
Szakmai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma3530.93%
Szakmai végzettséggel rendelkező munkanélküliek és foglalkoztatottak aránya1.81%
[1] 2024.04.09-i adatok alapján.

ERŐSSÉGEK, GYENGESÉGEK, LEHETŐSÉGEK, VESZÉLYEK:

MEGHATÁROZÓ ERŐSSÉGEK:

Sárvárnak van turizmusa.
Az ipar és a turizmus együtt erősítik a várost. Vannak kisboltok a belvárosban, ami nagy dolog és meg is kell tartani.
A kiscégek jellemzően ismerik egymást.
A Sárvári járás közel van Ausztria határához, ami könnyebbé teszi az exportot, a vállalkozások térbeli kiterjedését, hatásképességét a fizetőképesség okán.

MEGHATÁROZÓ GYENGESÉGEK:

A kiscégekkel szemben a multik erőpozíciót képviselnek, miközben a kiscégeknek nagyon kicsi a tőketartaléka.
Egy inkubátorház sincs, miközben ez nagyon fontos lenne.
Belvárosi parkolás megoldatlansága a kisboltok számára Sárváron.
A kis cégek jellemzően nincsenek felkészülve a beszállítói szerepre.

KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK:

Ausztria közelsége, export fejlesztés.
Beszállító fejlesztési program.
Multinacionális cégek és KKV-k kapcsolatfejlesztése.
Minőségirányítási rendszerek bevezetése, minősítések megszerzése, ennek segítése.
Pályázati rendszer kinyitása a mikro-, kis- és középvállalkozások felé.

FENYEGETŐ VESZÉLYEK:

Ausztria közelsége, mert elszívja a munkaerőt. Nagyon szenzitív a gazdaság a külső hatásokra, különösen a turizmus, de az iparban is érződik.
A munkavállalók munkaerőpiaci elvárásai, amelyek egyre szélsőségesebbek. A munka- kultúra jelentős változása.
Az információelérés esetleges. Sokszor rendelkezésre áll, mégse ismert. A partnerek se mindig ismerik egymást.

Ajánlott beavatkozási lehetőségek:

  • Turizmus adottságainak kihasználása
  • Ipar és turizmus pozitív szinergiájának fenntartása
  • Kisboltok életben tartása
  • Kapcsolat fenntartása és serkentése a kiscégek között
  • Ausztria közelségének kiaknázása a potenciális exportlehetőségekkel, illetve telephelybővítéssel
  • Tőkefelhalmozás elősegítése
  • Inkubátorház létesítés induló vállalkozások számára
  • Belvárosi parkolás megoldása, különös tekintettel a kereskedelemfejlesztés szempontjaira
  • Beszállítófejlesztési program elindítása és/vagy támogatása, multinacionális cégek és
  • KKV-k kapcsolatfejlesztése
  • Minőségirányítási rendszerek bevezetése, illetve annak támogatása, amely növeli a KKV-k beszállítóképességét,
    külön erre irányuló program nélkül is

Közúti közlekedés

A Sárvári járás közlekedési adottságai megfelelőnek tekinthetők Vas vármegyén belül, a járás mindkét városa – regionális elérhetőség tekintetében – jónak mondható közlekedési adottságokkal rendelkezik.

Sárvár, mint a járás székhelye a közúti közlekedés tekintetében kelet-nyugati és észak-déli irányban haladó főútvonalak metszéspontjában helyezkedik el. A 84-es főútvonal a mai napig tartja idegenforgalmi jelentőségét a Sopron-Balaton tengely által. Északról elkerülő út veszi körül a várost, ami jelentősen könnyíti a település különböző pontjaihoz kapcsolódó logisztikai lehetőségeket. Emellett jól járható, egyenes vonalvezetésű, mindössze 11 km hosszúságú úttal érhető el Sárvárról Magyarország gyorsforgalmi úthálózata, az M86-os Hegyfalui leágazójánál.

Répcelak a közúti közlekedés tekintetében az M86-os gyorsforgalmi út közvetlen szomszédságában helyezkedik el, saját lehajtóval. Ez mindenképpen pozitív adottság. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ezen túlmenően nincs jelentős közúti kapcsolódása regionális szinten.

Vasúti közlekedés

Vasúti közlekedés tekintetében Sárvár a Szombathelyt Székesfehérvárral, onnan közvetlen tovább haladással Budapesttel összekötő 20-as menetrendi vonalon helyezkedik el, ami kelet-nyugati irányban teszi közvetlenül elérhetővé a vasúti személy- és teherszállítást.

Répcelak pedig a 16-os menetrendi vonalon helyezkedik el, ami a Szombathelyt Csornával, onnan közvetlen tovább haladással Győrrel és Budapesttel köti össze a vasúti személy- és teherszállítást.

A járás mindkét városa 30 percen belül érhető el közúton és vasúton egyaránt Szombathelyről, Vas vármegye megyeszékhelyéről.

Galéria

Befektetési területek